Az vagy, amit (el)fogyasztasz

(Tim Kasser: Az anyagiasság súlyos ára)


Egyre jobban megfigyelhető, hogy mennyien megtanulták már, hogy az anyagi értékeiken keresztül mérjék magukat és a többieket. Figyeld az embereket a plázákban, az utcákon, és látni fogod, hogy mennyit jelent számukra szerezni, birtokolni valamit. Az "értékes" egyre inkább azt jelenti, hogy drága, az "értékes ember" is egyre inkább anyagi javakkal bírót. Az értékrendünk társadalmi szinten megváltozott: középpontba kerültek a materialista értékek.

A pszichológusok számára nem új a jelenség, Erich Fromm már 1947-ben Az önmagáért való ember (Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata) című művében ír erről, majd 1976-ban könyvet is szentel a kérdésnek (Birtokolni vagy létezni).


Hogy hogyan érinti az anyagiasságunk a boldogságunkat - erről szól Tim Kasser könyve. Az amerikai pszichológus kutatások sorát sorolja, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Lépésről lépésre bemutatja, milyen üzeneteket kapunk a médiából, a reklámokból. Bemutatja mi a különbség (a közgazdasági tudományokban gyakran hangoztatott, oktatott) jólét fogalma és a személyes jóllét között. Összefüggést keres a psziché hiányai, betegségei és az anyagi értékek megléte között. Megvizsgálja a társas kapcsolatainkat.

Az egyik legérdekesebb kísérlet a könyvben (a sok bemutatott közül), amelyben a versengő döntéseket vizsgálják (Ken Sheldon és Holly McGregor): egyetemi hallgatókat sorolnak három csoportba anyagiasságuk szerint (4 anyagelvű diák, 4 nem anyagelvű diák és egy 4 fős vegyes csoport). A csoportok egy erdőgazdálkodási játékot játszanak. A játék lényege, hogy a hallgatók egy fakitermelő vállalat elnökeként közösen termelhetnek ki egy 200 hektáros erdőt, évente mind a négyen egyenként maximum 1000 holdat termelhetnek ki, az erdő pedig 10%-os ütemben visszanő. Nyilvánvaló, hogy minél gyorsabban termelnek annál nagyobb a profit, de annál jobban fogy az erdő. A játék egy 25 évnyi időtartamot ölel fel. Na mit gondoltok, kinek marad a legnagyobb erdő a játék végére? És vajon ki tett szert nagyobb haszonra?!
Rövid távon az anyagelvű hallgatók vállalati működtek jobban. Hosszú távon viszont a kevésbé anyagias hallgatók tettek szert nagyobb nyereségre.

A könyv leggyengébb (?!) része a "Hogyan lehetne ezen változtatni?" rész. Az ember ugyanis, miután azonosult a problémával és belátta, hogy ennek így nem lesz jó vége vár valamilyen megoldást, valami egyszerű módszert ennek elkerülésére. De az nincs. Hiába a Mohamed idézet és a rengeteg tudás: a megoldás nincs itt a kezünkben. Ez persze nem a szerző hibája. Nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni a világot, sőt saját magunkat sem. Csak gondolkodnivalót, megtennivalót, odafigyelnivalót kapunk. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne, ha lenne olyan csoki vagy sör, ami csökkentené a fogyasztójának anyagiasságát! Vagy mondjuk a plázákban árulnának egy olyan kütyüt, amit bekapcsolva megoldódna a probléma! Tuti vennék. Kettőt.








Tim Kasser: Az anyagiasság súlyos ára
Kiadja: Ursus Libris (Emberközpontú pszichológia - sorozat)
Fogy. ár: 2850 Ft

(KEYNES)