Hisztiano Céronaldo a labda mögött... nekifut.... és KIHAGYJA!!! - egy fél világ üvölt föl a gyönyörtől. Pont ő! Pont ezen a meccsen! Ezzel vége!
De nem, mert jön Terry, és elcsúszik. Dráma. Tragédia. Halál. Függöny. Nem lehet fokozni.
Vagy mégis? Jön a labdarúgó, akiért a világon a legtöbb pénzt fizették. A leg. A csodagyerek, a kezelhetetlen zseni. És látszik rajta, hogy leszarja. Nem a szíve viszi. A szurkolók érzik az esélyt, a kékek becsukják a szemüket, a pirosak ökölbe szorítják a kezüket - most... most... és igen: kihagyja.
Sokan látták ezt tegnapelőtt. És persze rögtön elő is jön, amit mindenki tud, hogy ezt nem lehet kivédeni. Meg hogy a kapusnak a csatár szemébe kell néznie. Meg, hogy nem is annak kellett volna rúgnia. Utólag minden néző nagyon okos.
De nézzük, mit is mond a tudomány?
Tudományos vizsgálatok a tizenegyesekről:
Emre Ak, Ayhan Goktepe, Seref Cicek, Hakan Karabork és Feza Korkusuz fotometrikus analízisnek vetette alá a tizenegyeseket. Öt hivatásos labdarúgó részvételével elemezték a mozgást: érzékelőket helyeztek a combjukra, a térdükre és a bokájukra. A digitális kamerákkal felvett büntetők alapján megállapították, hogy a jó tizenegyesrúgáshoz a mozgás elemzése, a testrészek koordinációja a kulcs: a térd és a boka hajlításának szöge. Javaslatuk szerint a játékosoknak elemezniük kell a testrészeik mozgását, így a modern technika segítségével képesek lesznek a tökéletes tizenegyes végrehajtására.
Jon Billsberry, Patrick Nelson, Nathalie Van Meurs és Gareth Edwards a kulturális háttér szerepét vizsgálták: az országok sikerességét a tizenegyesrúgásokban a Hofstede féle kulturális score-okkal vetették össze. Az individualizmus/kollektiviszmus dimenzióval szoros korrelációt találtak. (Na melyik javára?)
Jon Billsberry és Patrick Nelson a tizenegyesrúgás alternatíváit vizsgálta, a nagy futballtornák és más sportágak más döntetlen-eldöntési mechanizmusainak elemzései alapján. Megvizsgálták a döntési alternatívák hatását. Három alap típust különböztettek meg: a mérkőzés előtti teljesítmény alapján való döntés (pl. döntetlen esetén a korábban szerzett több gól számít), a mérkőzés alatti teljesítmény alapján való döntés (pl. a kapura lövések száma dönt döntetlen esetén) és a mérkőzés utáni döntés (pl. tizenegyesek). Azt javasolják, hogy ha a döntetlen eredmény kimenetele a korábbi teljesítménytől függene, akkor javulna mind az adott, mind a korábbi mérkőzések színvonala. Azt is tesztelésre javasolták, hogy a kapufák érjenek valamennyeit (pl. 0,1 gól?).
Geir Jordet, Marje T. Elferink-Gemser, Koen A.P.M. Lemmink és Chris Visscher
a stresszt vizsgálták, visszaemlékező videókkal támogatott mélyinterjúkban olyan játékosokkal aki részt vettek a 2004-es EB Hollandia-Svédország mérkőzésének tizenegyespárbajában. Egy 22 elemű érzelemlistát használva jutottak kvantitatív információhoz is. Javaslatuk szerint a tizenegyes rúgások gyakorlásánál is be kell állniuk a játékosoknak a kezdőkörbe, és figyelni a többieket: ugyanis az itt felfokozódó aggodalom befolyásolja legjobban a teljesítményüket.
Geir Jordet, Esther Hartman és Einar Sigmundstad azt is megvizsgálták, hogy a felkészülési idő és a büntetőrúgás sikere hogyan függ össze - keresve azokat a jeleket, amelyekben a pszichológiai folyamatok manifesztálódnak, és a játékosok sikere növelhető. 251 tizenegyesrúgás tévéfelvételét vizsgálták meg az EB-kről 1976 és 2006 között. A felkészülési időnek azt tekintették, amikortól a játékos megkapja a labdát, addig, amíg ténylegesen ellövi.
Két dolgot tapasztaltak: egyrészt minél fontosabb a rúgás, annál kevesebb időt tölt a játékos a felkészüléssel. Másrészt: minél kisebb időt tölt ezzel a játékos, annál kisebb valószínűséggel lő gólt (a rövid időbe sorolt játékosok sikeressége 58%, a hosszabb időt töltőké: 75%!) Valószínűsítik, hogy a stressz mértékét jelzi a felkészülési idő. Akik gyorsan lőnek, azok gyorsan túl akarnak lenni az egészen (menekülnek).
Jordet és társai azt is megállapították, hogy a fiatalabb játékosok hatékonyabban rúgják a tizenegyest, mint idősebb társaik.
forrás
(Aki tud még, azóljon.)
